Morfondírozások

Nem mindennapi napló

Nem mindennapi napló

Átharapni egy farkas torkát

Jack London kegyetlenül erős alaszkai elbeszélései

2024. május 23. - Daddy21

 

 

Most sem könnyű az élet Alaszkában – egész sorozat megy a jeges észak szépségeiről és nehézségeiről az egyik tévé-csatornán – de valamivel több mint 120 évvel ezelőtt még sokkal-sokkal nehezebb volt: Eszembe jutottak Jack London északi történetei. Merthogy a 19. század utolsó éveiben kitört alaszkai aranyláz őt is megfertőzte – aranyat ugyan nem talált, de talált (egy író számára) sokkal nagyobb értékeket: különös, érdekes emberek (köztük indiánok és félvérek) sokaságát, rengeteg átélt és hallott kalandot. Egy szikrázóan kemény új világot, amelyben a jeges halál elleni folytonos küzdelem szikárrá és szenvtelenné tette az életbenmaradottakat, és a kevés lágy pillanat is általában tragédiák környékén villant föl (pl. „Az asszony szerelme”, „Kís fia Kís” stb.).
Bár… az idő előtti halált itt nem tartották olyan nagy tragédiának, mint az élhetőbb tájakon: a durván nehéz északi élet sajnálatos, de mégis természetes velejárójának számított.

Ha más nem, annyi megmarad,
Hogy játszottak, hogy éltek:
Kockát vetettek, s ezt nyerték vele,
Bár az arany az ördögé lett.

Egyik – ha nem a – kegkeményebb elbeszélése ebből a csokorból „Az élet szerelme”. Ez szerencsére a neten is olvasható – a MEK-ben -, bár ott csak néhány darab található London északi remekmű-sorozatából. (Az előbbi idézet is ennek a darabnak a London-i mottója…)
Amikor először olvastam, fiatalon, valósággal kiütött. Nekem egy nagy gyűjteményem van London északi történeteiből, jópár gyomrost kaptam már mikor elért ez az agybavágó remekmű. A főhős szinte végig az élet és a halál vékony választóvonalán lépdel, mászik, vonaglik – a történet vége felé fél lábbal (kézzel, aggyal) már a túloldalon van. Egy beteg farkas menti meg, aki még nála is gyengébb és félórás birkózás után sikerül a torkát átharapva kiszívnia a vérét.

A „Vadon szava”, „Az éneklő kutya”, a „Beszélő kutya”, a „Martin Eden” is nagy művek, de az alaszkai történetek – élükön az „Élet szerelmé”-vel - hatottak legmélyebben rám, emelték Jack Londont az én szememben (is) a világirodalom legnagyobbjai közé.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemmindennapinaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr518412073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása